A 2025-ben közzétett adatok szerint 2025-ben a 16 éves vagy idősebb európai uniós lakosság hatodának mindennapi szinten dohányt, e-cigarettát vagy nikotinos tasakokat használt az Eurostat adatai alapján. A számok azt tükrözik, hogy a blokk egészében lassú, de folyamatos csökkenés figyelhető meg, miközben az európai döntéshozók azon dolgoznak, hogy megteremtsék a „Dohánymentes Generációt” a Rák elleni küzdelem (Beating Cancer Plan) programja keretében.
A napi fogyasztás továbbra is a 35–49 éves felnőttek körében a legmagasabb: 21,3%. Ezt szorosan követik a 25–34 évesek (19,9%), valamint az 50–64 éves felnőttek (19,8%).
Napi nikotinfogyasztás az EU tagállamaiban
A napi fogyasztás összességében 17 EU-tagállamban csökkent 2022 és 2025 között. Spanyolországban és Luxemburgban volt a legnagyobb visszaesés, míg Horvátországban és Litvániában emelkedtek a fogyasztási arányok.
| Ranglista | Tagállam | Napi használati arány (2025) |
|---|---|---|
| Legmagasabb használat | Bulgária | 26.3% |
| Legmagasabb használat | Svédország | 23.9% |
| Legmagasabb használat | Horvátország | 23.6% |
| Legalacsonyabb használat | Belgium | 13.6% |
| Legalacsonyabb használat | Írország | 11.7% |
| Legalacsonyabb használat | Hollandia | 9.9% |
Egészségügyi hatások és a közvélemény-különbségek tartóssága
A dohányzás továbbra is a megelőzhető idő előtti halálozás egyik elsődleges oka. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a dohányzás az európai férfiak tüdőrák miatti haláleseteinek 71%-áért, a nők esetében pedig 46%-áért felelős.
Bár a csomagoláson kötelező, grafikus egészségügyi figyelmeztetések szerepelnek, a konkrét kockázatokkal kapcsolatos lakossági tájékozottság egyenetlen marad. Egy tanulmány amely a BMJ Open című orvosi folyóiratban jelent meg feltárta, hogy miközben az európaiak több mint 90%-a tudja, hogy a dohányzás tüdőrákot okoz, csak nagyjából 80% köti össze a dohányzást a szívbetegségekkel. A stroke-kockázatok és a passzív (másodkézből származó) dohányfüst veszélyeinek felismerése még ennél is alacsonyabb: a tájékozottsági szint olyan országokban csökken, mint Németország, Franciaország és Románia.
