Az esztón hatóságok kettős fellépést indítottak az orosz gazdasági érdekek ellen: betiltották az orosz fogyasztási cikkek közvetlen importját, és elrendelték, hogy minden védelmi létesítményből távolítsák el azokat a termékeket, amelyek nemzetközi vállalatoktól származnak, de továbbra is működnek Oroszországban. A lépés agresszív célja, hogy elvágja a közvetett pénzügyi támogatást az orosz katonai gépezettől.
Január 9-től, az Európai Unió átmeneti időszakának lezárását követően az esztón adó- és vámhatóság szigorúan megtiltja különböző orosz áruk beléptetését. Azoknak az utazóknak, akik ezeket az árukat magukkal viszik, a határon le kell adniuk azokat, különben azonnali lefoglalásra kerül sor.
Az átfogó importtilalom széles körű, hétköznapi fogyasztási cikkekre is kiterjed, többek között:
- Dohánytermékek: szivarok, szivarillók és cigaretták.
- Személyi higiénia: kozmetikumok, hajápolás, szájhigiénia és borotválkozási termékek.
- Háztartási cikkek: mosószerek, tisztítószerek és különféle műanyag csomagolóanyagok.
- Ruházat és anyagok: ruházat, lábbeli és acéltermékek.
Ezzel egy időben Hanno Pevkur védelmi miniszter a hadseregen belül kiterjedt bojkottot jelentett be. Azokat a vállalatok termékeit, amelyeket Ukrajna Korrupciómegelőzési Nemzeti Ügynöksége (NAPC) „nemzetközi háborús támogatóként” sorol fel, eltávolítják a katonai bázisokról, kávézókból és a minisztérium által ellenőrzött automaták üzemeltetési területeiről.
Az értékesítőknek 60 nap áll rendelkezésükre, hogy eltávolítsák a nagy élelmiszer- és italgyártó vállalatok, például a PepsiCo, a Mars, a Nestlé, az Unilever és a Mondelēz termékeit. Fontos, hogy a tilalom a nagy dohánygyártókra is kiterjed: a Philip Morris Internationalre (PMI) és a Japan Tobacco Internationalre (JTI). Politikai elemzők szerint e dohányipari óriások továbbra is az orosz költségvetés legnagyobb adófizetői közé tartoznak, így közvetett módon finanszírozzák a folyamatos konfliktust.
A tisztviselők ugyan elismerik, hogy mindez kisebb kellemetlenségeket okozhat a csapatoknak, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a kiszorított márkákat hazai alternatívák váltják majd fel. Prioritásként a vállalati kényelmet megelőzően Ukrajna támogatását és a szolidaritást jelölik meg.
