Az Európai Bizottság dohány- és nikotintermékekre vonatkozó irányelveinek tervezett átfogó felülvizsgálata megtorpant, miután a Bizottság belső Szabályozói Ellenőrzési Testülete kedvezőtlen véleményt adott ki a hatásvizsgálatról. A hivatalos kifogás megkérdőjelezi az e-cigarettákra, a hevített dohánytermékekre és a nikotinpárnákra javasolt korlátozásokat, így a jogalkotási csomag elfogadása várhatóan 2027-re tolódik.
A döntés meghiúsíthatja az egyik kiemelt kezdeményezést, amelyet Olivér Várhelyi európai egészségügyi biztos szorgalmazott az égéssel járó cigaretták alternatíváinak szigorúbb szabályozása érdekében. Az Eunews és a Brussels Signal beszámolói szerint az ellenőrző testület november 9-én fogadta el kritikus véleményét, súlyos hiányosságokra hivatkozva az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság (DG SANTE) által készített hatásvizsgálatban.
A Szabályozói Ellenőrzési Testület megalapozottabb bizonyítékokat követel az egészségügyi tisztviselőktől
A Szabályozói Ellenőrzési Testület a Bizottság Főtitkárságának adminisztratív struktúráján belül működő, független szakmai szerv. A kilenc tagból – köztük négy külső szakpolitikai szakértőből – álló testület a jogszabálytervezetek hatásvizsgálatait értékeli, és megvizsgálja, hogy a javasolt uniós intézkedéseket megbízható empirikus bizonyítékok támasztják-e alá.
A dohánytermékekre vonatkozó reform értékelése során a testület több hiányosságot is megállapított a DG SANTE tervezetében. Bírálata szerint egyes korlátozások tudományos indoklása nem megfelelő, arányosságuk kétséges, a forgalmazókra és a szaküzletekre gyakorolt gazdasági hatásokat nem mérték fel teljeskörűen, továbbá a tervezetet nem hangolták össze az uniós jövedékiadó-politikával.
A Bizottságnak most át kell dolgoznia a hatásvizsgálatot, majd ismét be kell nyújtania a testületnek. A szokásos uniós eljárásrend szerint, ha a dokumentum másodszor is kedvezőtlen véleményt kap, a javaslat rendes eljárásban nem vihető tovább. Ebben az esetben a folyamat folytatásához a biztosok testületének rendkívüli politikai felhatalmazására lenne szükség.
Két különálló kedvezőtlen vélemény kérdőjelezi meg a Bizottság módszertanát
A mostani akadályt a testület egy korábbi, 2025 decemberében kiadott, majd 2026 áprilisában közzétett kedvezőtlen véleménye előzte meg. A két állásfoglalás azonban az eljárás különböző szakaszaira vonatkozott:
- A hatályos irányelvek értékelése: A korábbi elutasítás a jelenleg érvényben lévő szabályok utólagos értékelését érintette; a testület azt kifogásolta, ahogyan a tudományos adatokat és az egyes országok fogyasztási trendjeit értelmezték.
- A jövőbeli reform hatásvizsgálata: A 2026. novemberi döntés kifejezetten azt az előretekintő hatásvizsgálatot akadályozza meg, amely az új jogszabály előkészítését hivatott megalapozni.
Míg egy értékelés kedvezőtlen véleményezése nem állítja le a jogszabály-előkészítést, a jövőbeli hatásokat vizsgáló hatásvizsgálatról szóló negatív vélemény megakadályozza, hogy a kezdeményezés eljusson a hivatalos jogalkotási szakaszba.
Várhelyi biztos engedmények lehetőségét mérlegeli a tagállamok számára
Az adminisztratív ellenállásra reagálva Olivér Várhelyi egészségügyi biztos azt vizsgálja, hogyan lehetne szűkíteni az irányelvtervezet hatókörét. Bár nyilvánosan továbbra is azt képviseli, hogy a füstmentes termékek egészségügyi kockázatai az égéssel járó dohánytermékekéhez hasonlóak, tárcája olyan módosításokat mérlegel, amelyek megkönnyíthetik a javaslat elfogadását.
A tárgyalásokhoz közel álló források szerint Brüsszel azt fontolgatja, hogy a vitatott rendelkezések ügyében mérlegelési jogkört biztosít az egyes tagállamoknak. Az egységes uniós előírások helyett a Bizottság lehetővé teheti, hogy a nemzeti kormányok maguk határozzanak a márkajelzés nélküli csomagolásról, a nikotinpárnák kiskereskedelmi forgalmazásának betiltásáról, valamint egyes e-cigaretta-ízek tiltásáról.
A kockázatcsökkentésre vonatkozó adatok és a svéd példa
A szabályozási vita középpontjában az áll, hogyan sorolja be az EU az eltérő kockázati profillal rendelkező termékeket. Az égéssel járó cigaretták elégetik a dohányt, így mérgező és rákkeltő füst keletkezik. A nem égéssel működő alternatívák – például az e-cigaretták, a hevített dohányrudak és a dohánymentes nikotinpárnák – más módon juttatják be a nikotint, és nem járnak égéssel.
A Szabályozói Ellenőrzési Testület meggyőzőbb empirikus bizonyítékokat kért a DG SANTE-tól az úgynevezett „kapuhatásra” vonatkozóan, vagyis arra, hogy az alternatív nikotintermékek használata valóban az égéssel járó dohánytermékek fogyasztására készteti-e a fiatalokat. Az arányos kockázatalapú szabályozás támogatói Svédország példájára hivatkoznak: az Eurostat szerint 2023-ban 8%-ra csökkent a dohányzók aránya, 2024-ben pedig a 16–84 éves lakosság körében a napi dohányzás aránya elérte az 5,4%-ot. A csökkenés egybeesett a füstmentes, szájon át használható nikotinpárnák széles körű elterjedésével.
| Jogalkotási folyamat | Érintett irányelv | Főbb intézkedések | Jelenlegi helyzet |
|---|---|---|---|
| Egészségügyi szabályozás | 2014/40/EU és 2003/33/EK irányelv | Csomagolási előírások, ízek korlátozása, nikotinpárna-tilalom, marketingkorlátozások | A kedvezőtlen hatásvizsgálat miatt leállítva; 2027-re halasztva |
| Adózási szabályozás | 2011/64/EU irányelv | Minimális jövedékiadó-mértékek az égéssel járó és a füstmentes termékkategóriákban | A Tanácsban aktív egyeztetés zajlik róla; a 27 tagállamból 26 támogatja |
- További olvasnivaló: Az uniós dohánytermék-irányelv reformja: a lobbisták a cigaretták betiltását szorgalmazzák
Az adóreformok a dohánytermékekre vonatkozó patthelyzet ellenére is haladnak
Miközben a dohánytermékekről szóló irányelv felülvizsgálata késik, az uniós dohányjövedéki szabályok módosítása tovább halad a tanácsi tárgyalásokon. A Bizottság 2025 júliusában ismertette a 2011/64/EU irányelv korszerűsítésére vonatkozó terveit, amelyek minimális adókategóriákat vezetnének be az újonnan megjelenő termékszegmensekre.
A Gazdasági és Pénzügyi Tanács november 9-i ülésén 26 tagállam támogatta az ír elnökség által kidolgozott, módosított kompromisszumos javaslatot. Málta maradt az egyetlen ellenző. Mivel az adóharmonizációhoz mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges, már egyetlen ellenszavazat is megakadályozza a javaslat elfogadását.
Írország a tárgyalások folytatását tervezi a tanácsi elnöksége 2026. december 31-i lezárultáig. Ha addig nem születik kompromisszum, Litvánia veszi át az adóügyi dosszié irányítását, amikor 2027. január 1-jén megkezdődik az elnöksége.