A 200 nemzeti joghatóságot feltérképező, a Globalization and Health folyóiratban megjelent tanulmány jelentős nemzetközi eltéréseket tár fel az éghető cigarettákra és az e-cigarettákra vonatkozó ízszabályozásban. Claire L. Ma, Holly Jarman, Praneetha Vissapragada és Jamie Hartmann kutatók által készített adatbázis megmutatja, hogy a hazai politika miként szabdalja szét a dohányzás visszaszorítására irányuló intézkedéseket az egységes globális piac ellenére.
Négy különböző szabályozási megközelítés
Az elmúlt öt évben gyorsan bővült az ízesített nikotintermékek globális piaca, a nemzeti szabályozások azonban nem igazodtak egymáshoz. A szerzők négy különböző, világszerte alkalmazott szakpolitikai modellt azonosítottak:
| Szabályozási kategória | Joghatóságok száma | A szabályozás jellemzője |
|---|---|---|
| Egyik sem korlátozott | 41 ország | Mindkét termékkategóriában megengedő szabályozás. |
| Mindkettő korlátozott | 16 ország | A vape-ekre és a cigarettákra egyaránt szigorú tilalmak vonatkoznak. |
| A vape-ekre szigorúbb szabályok vonatkoznak | 40 ország | Az e-cigaretták ízesítésére szigorúbb tilalmak vonatkoznak, mint a hagyományos dohánytermékekre. |
| A cigarettákra szigorúbb szabályok vonatkoznak | 39 ország | A cigaretták ízesítésére szigorúbb korlátozások vonatkoznak, mint az e-cigarettákéra. |
A politikai gazdaságtan alakítja a szabályozási döntéseket
Az ízesítők új felhasználókat vonzanak, fenntartják a nikotinfüggőséget és növelik az egészségügyi kockázatokat. Az e-cigaretták szabályozása további kihívást jelent a döntéshozóknak, akiknek mérlegelniük kell a fiatalok körében történő elterjedést és a felnőttek ártalomcsökkentését. A tanulmány szerint azonban a szabályozási eltéréseket nem elsősorban a közegészségügyi viták okozzák.
Ehelyett a statisztikai összefüggések azt mutatják, hogy az ország kormányzati berendezkedése, intézményi kapacitása és a globális dohánygazdaságban betöltött szerepe nagymértékben meghatározza a szabályozást. A nagy állami kapacitással vagy sajátos politikai struktúrával rendelkező országok más korlátozásokat vezetnek be, mint azok, amelyek a mezőgazdasági dohánykereskedelemtől vagy a hazai gyártástól függenek.
Ezek a strukturális adottságok tartós akadályt jelentenek az összehangolt nemzetközi fellépés előtt. Miközben a nemzetközi szervezetek összehangolt tilalmakat sürgetnek, a hazai gazdasági nyomás és az érdekelt felek megosztottsága továbbra is egyenetlen szabályozási rendszert eredményez világszerte.
