Friedrich Merz német kancellár, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Bart De Wever belga miniszterelnök egy „vészfékmechanizmus” bevezetését követeli, amely megakadályozná a túlzott terheket jelentő uniós jogszabályok elfogadását. A brüsszeli vezetői csúcstalálkozó előtt benyújtott javaslat célja, hogy megvédje a vállalkozásokat a bürokráciától, és biztosítsa az európai ipar versenyképességét.
A bürokrácia visszaszorítása a vállalkozások növekedésének védelmében
Az António Costa, az Európai Tanács elnöke részére küldött közös levélben a három vezető a vészféket „végső eszközként és további garanciaként” határozta meg a készülő uniós irányelvekből eredő szabályozási költségekkel szemben.
A kezdeményezés a „Versenyképesség barátai” nevű, 19 uniós tagállamot tömörítő informális szövetség erőfeszítéseire épít. A koalíciót Németország, Olaszország és Belgium vezeti. A szövetség azt szeretné, ha Brüsszel a gazdasági teljesítményt helyezné előtérbe, válaszul az európai gyártókra és munkaadókra nehezedő, világszerte fokozódó nyomásra.
A stratégiai ágazatokra vonatkozó elsőbbségi szabály bevezetése
Az új szabályozások felfüggesztése mellett a vezetők a jövőbeli ipari ellenálló képesség szempontjából létfontosságú ágazatokban a tervezési és engedélyezési eljárások felgyorsítását is sürgették. Ezek közé tartozik a dekarbonizáció, az energetikai infrastruktúra, a mesterséges intelligencia és a védelmi ipar.
A javasolt „elsőbbségi szabály” értelmében az érintett ágazatokban a meglévő szabályozásokat ideiglenesen fel lehetne függeszteni vagy egyszerűsíteni lehetne. A cél az egységes piacon az új technológiák fejlesztését és bevezetését lassító adminisztratív akadályok felszámolása.
A vállalati jelentéstételnél megfordulna a bizonyítási teher
A kezdeményezés egyik központi eleme a vállalatok megfelelési kötelezettségeinek csökkentése. A három vezető a jelentéstételi kötelezettségekkel kapcsolatos bizonyítási teher megfordítását szorgalmazta.
E megközelítés szerint az uniós döntéshozóknak kellene bizonyítaniuk, hogy minden új adatszolgáltatási kötelezettség szükséges, mielőtt azt előírnák, ahelyett, hogy automatikusan feltételeznék annak indokoltságát. A változtatás célja az adminisztratív terhek csökkentése, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében.
Az uniós állam- és kormányfők a brüsszeli csúcstalálkozón vitatják meg a javaslat hatókörét, jogi eszközeit és végrehajtását.
