Alkotmányossági kifogás a német dohányadó korrekciója ellen
Jogászok szerint a cigarettákra és e-liquidekre vonatkozó adózási szabályok visszamenőleges módosítása sérti a német Alaptörvényt.
Jogászok szerint a cigarettákra és e-liquidekre vonatkozó adózási szabályok visszamenőleges módosítása sérti a német Alaptörvényt.
Németországban minden vape, e-cigaretta és nikotinmentes eszköz esetében szigorú, 18 éves alsó korhatár van érvényben.
Egy jogszabály-szövegezési hiba zavart okoz a németországi vape- és dohányiparban.
A fokozatos adóemelések mintegy 4 euróval drágítják a cigarettásdobozokat, és kiterjesztik az e-folyadékokra, valamint a hevített dohánytermékekre kivetett adókat.
A német vape-használók költségei emelkednek, miután a kormányzó CDU/CSU és SPD parlamenti frakciói úgy döntöttek, hogy felgyorsítják az e-cigaretta-folyadékokra kivetett dohányadók emelését. A Bundestag Pénzügyi Bizottsága által jóváhagyott intézkedés 2027-től 38 eurocentre emeli a vape-folyadékok jövedéki adóját milliliterenként, amely 2030-ra 44 eurocentre nő. A törvényhozók a szövetségi költségvetésre nehezedő nyomás miatt szigorították az adóemelés ütemtervét, túllépve a Pénzügyminisztérium eredeti javaslatán, amely 2030-ra 36 eurocentben maximálta volna az adót. Az adó jelenleg 32 eurocent milliliterenként, miután tavaly már 26 eurocentről emelkedett. Ütemterv A minisztérium eredeti javaslata A koalíció által jóváhagyott adómérték Jelenleg (2026) 32 eurocent / ml 32 eurocent / ml 2027 33 eurocent / ml 38 eurocent / ml 2030 36 eurocent / ml 44 eurocent / ml Az iparági szervezetek szerint az intézkedés közvetlen pénzügyi terhet ró majd a fogyasztókra. Dustin Dahlmann, a Dohányzásmentes Élvezet Szövetségének (BfTG) képviselője rámutatott: önmagában az adóemelés négy éven belül 1,43 euróval növeli egy szokásos, 10 milliliteres flakon árát. „Jelenleg sok ilyen folyadék 12 euróba kerül. Az energia, a bérek, a szállítás és a logisztika előre látható költségnövekedését is figyelembe véve az ár 2030-ban várhatóan éppen 15 euró alatt lesz” – mondta Dahlmann, hozzátéve, hogy a kereskedők az áremelkedésből semmit sem tudnak majd profitként
A tagállamok vitáznak, a konzultáció 41 000 válaszadója pedig elutasítja az EU szigorú új csomagolási és termékszabályait.
Friedrich Merz német kancellár, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Bart De Wever belga miniszterelnök egy „vészfékmechanizmus” bevezetését követeli, amely megakadályozná a túlzott terheket jelentő uniós jogszabályok elfogadását. A brüsszeli vezetői csúcstalálkozó előtt benyújtott javaslat célja, hogy megvédje a vállalkozásokat a bürokráciától, és biztosítsa az európai ipar versenyképességét. A bürokrácia visszaszorítása a vállalkozások növekedésének védelmében Az António Costa, az Európai Tanács elnöke részére küldött közös levélben a három vezető a vészféket „végső eszközként és további garanciaként” határozta meg a készülő uniós irányelvekből eredő szabályozási költségekkel szemben. A kezdeményezés a „Versenyképesség barátai” nevű, 19 uniós tagállamot tömörítő informális szövetség erőfeszítéseire épít. A koalíciót Németország, Olaszország és Belgium vezeti. A szövetség azt szeretné, ha Brüsszel a gazdasági teljesítményt helyezné előtérbe, válaszul az európai gyártókra és munkaadókra nehezedő, világszerte fokozódó nyomásra. A stratégiai ágazatokra vonatkozó elsőbbségi szabály bevezetése Az új szabályozások felfüggesztése mellett a vezetők a jövőbeli ipari ellenálló képesség szempontjából létfontosságú ágazatokban a tervezési és engedélyezési eljárások felgyorsítását is sürgették. Ezek közé tartozik a dekarbonizáció, az energetikai infrastruktúra, a mesterséges intelligencia és a védelmi ipar. A javasolt „elsőbbségi szabály” értelmében az érintett ágazatokban a meglévő szabályozásokat ideiglenesen fel lehetne függeszteni vagy egyszerűsíteni lehetne. A cél az egységes piacon az új technológiák fejlesztését és
Berlinben vita alakult ki a németországi tervezett dohányadó-emelésről. A Német Vám- és Pénzügyi Szakszervezet (BDZ) arra figyelmeztetett, hogy az adóemelés ösztönözheti a bűnszervezetek tevékenységét, hacsak a kormány nem vesz fel további 3000 vámtisztviselőt az illegális piac ellenőrzésére. A Szövetségi Pénzügyminisztérium törvénytervezete szerint 2030-ra fokozatosan körülbelül 11,40 euróra emelkedik egy doboz 20 szál cigaretta ára. Míg a minisztérium egyszeri, csekély személyzeti kiadással számolt, a BDZ évi 250–300 millió euróra becsüli a piacfelügyelet költségeit. Thomas Liebel, a BDZ vezetője a BILD című lapnak nyilatkozva ezt mondta: „Az állam további milliárdokat akar beszedni a dohányosoktól. Akkor arról is gondoskodnia kell, hogy a csempészek és az illegális dohánygyárak ne váljanak a helyzet nagy nyerteseivé. Az erősebb vámellenőrzés hiányában az adóemelés a dohánym maffia gazdaságélénkítő programjává válhat.” A szakszervezet arra számít, hogy a fogyasztók a szabályozatlan csatornák felé fordulva kerülik majd el a magasabb árakat. Különösen a vízipipa-dohány, az e-cigaretták és az illegális hazai cigarettagyárak jelentette kockázatokra hívta fel a figyelmet. A Pénzügyminisztérium elutasította a szakszervezet értékelését, és kijelentette: „A számítások érthetetlenek, és semmilyen komoly alapjuk nincs.” A minisztérium szerint nincs független, empirikus bizonyíték arra az állításra, hogy a fogyasztók az illegális piacokra pártolnának át. Hozzátette, hogy a végleges létszámigényről a parlamenti törvényhozási folyamat lezárulta
Az Ausztria vezette, 13 tagállamból álló szövetség arra kéri Brüsszelt, hogy állítsa le az új szabályozások bevezetését, és csökkentse a bürokratikus terheket.
A hatóságok 13 letartóztatási parancsot hajtanak végre, és 600 000 Kínából behozott, illegális eldobható vape-ot foglalnak le.
Németország jóváhagyta a dohányadó 2030-ig tartó éves emelését, miközben szakértők az illegális kereskedelemre gyakorolt hatást vitatják.
Németország 17,6 milliárd € dohányadóbevételt gyűjt, de a dohányzás minden évben 97 milliárd €-ba kerül a gazdaságnak.