Egy közelmúltban tartott dohányzási kutatási tájékoztatón Stockholmban a svéd adjunktus és a WHO elismerésével kitüntetett kutató Karl-Olov Fagerström a magyarországi súlyos dohányzási válságra hívta fel a figyelmet. Mivel Magyarország a dohányzással összefüggő halálesetek tekintetében az EU élmezőnyéhez közelít, Fagerström a svéd, történelmi jelentőségű átállást említette füstmentes nikotinfelhasználásra mint életmentő példát a magyar döntéshozók számára.
Fagerström szerint a cigaretták magas fokú függőséget okozó hatása a gyorsaságból ered. A belélegzett nikotin egy másodperc alatt eljut a tüdőbe, három alatt a szívbe, tíz alatt pedig az agyba. Miközben az alternatív termékek, például a nikotinos tasakok akár egy óráig is eltarthatnak, mire a nikotin eljut az agyba, megszüntetik a hagyományos dohányzásnál a rendkívül toxikus égési folyamatot.
Magyarország és Svédország összehasonlítása: Dohányzás vs. ártalomcsökkentés
A magyarországi cigarettafüggőség és a svéd ártalomcsökkentő megközelítés közötti népegészségügyi eredmények éles ellentétet mutatnak, amint az alábbi összehasonlító adatok is részletezik:
| Mutató | Magyarország | Svédország |
|---|---|---|
| Éghető dohányzás aránya | a lakosság 27%-a | a lakosság 5,6%-a |
| Összes nikotinfelhasználás aránya | ~24% (elsősorban cigaretták) | 23,6% (elsősorban snus/nikotinos tasakok) |
| A nikotin elsődleges forrása | Éghető cigaretták | Orális nikotinos tasakok és snus |
| EU rákos halálozási rangsor | A legmagasabbak között | A legalacsonyabb az Európai Unióban |
Svédország arra van készülve, hogy Európa első hivatalosan füstmentes országa legyen (füstölési arány alapján, 5% alatt határozva meg). Ez a mérföldkő a szájon át alkalmazott snusra és nikotinos tasakokra való, évtizedek óta tartó elmozdulás eredménye, amelyet a szigorú nyilvános dohányzási tilalmak támogatnak: 2005-ben vezették be, majd 2019-ben kiterjesztették kültéri ülőhelyekre, játszóterekre és buszmegállókra is.
A magyar hatóságok előremutató hajlamot mutattak azzal, hogy engedélyezték a nikotinos tasakok és a hevített dohánytermékek értékesítését. A friss magyar jogszabályok tovább szabályozták a piacot azáltal, hogy felső határt vezettek a tasakok nikontartalmára, illetve előírták a gyerekzáras csomagolást.
A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az árképzési stratégiáknak kiegyensúlyozottnak kell maradniuk. Bár a magas cigarettaárak bizonyos dohányosokat visszatarthatnak, a túl magas adók a vásárlókat veszélyes, feketepiaci csempészáruk felé terelhetik. Ehelyett Fagerström és a társszakértő Anders Milton egy olyan kockázatarányos adórendszert támogat, amely a halálos kimenetelű cigarettákat súlyosan megadóztatja, miközben az alacsonyabb kockázatú alternatívák gazdaságilag is életképesek maradnak azok számára, akik át szeretnének állni.
