Az Európai Bizottság a dohánytermék-irányelv (TPD) felülvizsgálatára készül. A lépés célja, hogy a szabályozási felügyelet a hagyományos dohánytermékekről minden nikotintermékre kiterjedjen, beleértve a nikotinpárnákat és az e-cigarettákhoz használt ízesítőanyagokat is. Az Olivér Várhelyi egészségügyi biztos vezette jogalkotási kezdeményezés azonban komoly intézményi és tudományos ellenállást váltott ki Brüsszelben.
A belső bírálatok azután kerültek felszínre, hogy az Európai Bizottság Szabályozói Ellenőrzési Testülete negatív értékelést adott a szakpolitikai tervezetnek. A független felügyeleti szerv négy súlyos hiányosságot azonosított a javaslatban, rámutatva arra, hogy nem áll rendelkezésre elegendő empirikus bizonyíték az eltérő nikotintermék-kategóriákra vonatkozó egységes korlátozások indokolásához.
Közfinanszírozás és a körkörös lobbizás kérdése
Az uniós szabályozó hatóságok és a szakpolitikai érdekképviseleti csoportok közötti pénzügyi kapcsolatokról napvilágra került információk tovább erősítették az átláthatósággal kapcsolatos aggályokat. Michael Landl, a World Vapers’ Alliance igazgatója kiemelte, hogy a nikotintilalmakért kampányoló jelentős szervezetek – például az European Cancer Organisation és a Smoke Free Partnership – jelentős finanszírozásban részesülnek az Európai Unió intézményeitől.
A magyar Free Market Foundation agytröszt (Szabad Piac Alapítvány) által közzétett jelentés kilenc politikai érdekképviseleti csoportnak juttatott, évente mintegy 12,8 millió eurónyi közfinanszírozást azonosított. Ebből 12,41 millió euró, azaz 96,8% közvetlenül az Európai Bizottságtól származott.
Az elemzők ezt a rendszert „körkörös lobbizásnak” nevezik: ennek során közintézmények külső, nem kormányzati szervezeteket finanszíroznak, amelyek ezt követően ugyanazoknál az intézményeknél lobbiznak korlátozó intézkedések bevezetése érdekében.
Tudományos kifogások az egységes nikotinszabályozással szemben
Orvosi kutatók és közegészségügyi szakértők hivatalosan is vitatták Várhelyi biztos azon állítását, miszerint a füstmentes nikotintermékek egészségügyi kockázata megegyezik az éghető dohánytermékekével. Az Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek címzett nyílt levelekben a kutatók több mint 130 tudományos tanulmányra hivatkoztak, amelyek szerint az égés nélküli alternatívák toxikológiai profilja kedvezőbb.
A vita középpontjában a görögországi 9. Tudományos Csúcstalálkozó a Dohányzás Ártalmainak Csökkentéséről (SCOHRE) állt, ahol orvosszakértők arra szólították fel Brüsszelt, hogy a szakpolitikák igazodjanak a fogyasztási szokások valóságához. Dr. Mark Tyndall, a British Columbia Centre for Disease Control korábbi igazgatója bírálta azokat a szabályozási kereteket, amelyek kizárólag a fiatalok védelmére összpontosítanak, miközben figyelmen kívül hagyják a felnőtt dohányosokat:
„Ha kizárólag az új fogyasztók megelőzésére összpontosítunk, az akár 30–40 évig is eltarthat. Ez teljesen rossz célkitűzés.”
Raymond Niaura, a New York-i Egyetem függőségekkel foglalkozó szakértője olyan adatokat mutatott be, amelyek szerint a korlátozó intézkedések – például a vásárlási korhatár 21 évre emelése – mindössze 1%-os hatást gyakoroltak a fiatalok dohányzásának elterjedtségére. Ez megkérdőjelezi a kizárólag kényszerítő eszközökre épülő szabályozási keretek hatékonyságát.
Eltérő európai modellek: ártalomcsökkentés vagy tiltás
A szabályozási vita rávilágít az európai országok közegészségügyi eredményei közötti jelentős különbségekre. Azokban az országokban, amelyek a füstmentes termékeket beépítették a leszokást támogató stratégiáikba, gyorsan csökken a dohányzás elterjedtsége, míg a szigorúbb szabályozású országokban terjed a feketepiac.
| Ország | Szabályozási stratégia | Napi dohányzási arány | Közegészségügyi eredmény |
|---|---|---|---|
| Svédország | Kockázatarányos hozzáférés a snushoz és a nikotinpárnákhoz | 3.7% | Az EU legalacsonyabb tüdőrák-előfordulási aránya (39/100 000, szemben a 95-ös uniós átlaggal) |
| Új-Zéland | A vapelés alternatíváinak szabályozott elérhetősége | 6.8% | Az éghető dohánytermékektől való átállás felgyorsítása |
| Egyesült Királyság | A vapelés beépítése a klinikai leszokástámogató eszközök közé | ~10,0% | Az éghető cigaretták használatának tartós, folyamatos csökkenése |
| Törökország | A WHO MPOWER dohányzásellenes intézkedéseinek szigorú alkalmazása | 32.1% | A szigorú szakpolitikai intézkedések ellenére ismét nőtt a dohányzás elterjedtsége |
Konstantinos Farsalinos kardiológus az SCOHRE-csúcstalálkozón a svéd eredményeket emelte ki, megjegyezve, hogy az uniós egészségügyi testületek rendszeresen figyelmen kívül hagyják Svédország sikerét:
„Úgy próbálnak küzdeni a rák ellen, hogy közben figyelmen kívül hagyják azt az országot, amelynek ez gyakorlatilag sikerült – ráadásul ez az ország az EU tagállama.”
Ezzel szemben olyan országok, mint Hollandia, Belgium és Franciaország, kiterjedt ízesítési és eldobható e-cigarettákra vonatkozó tilalmakat vezettek be. Ahelyett, hogy megszüntették volna a fogyasztást, ezek az intézkedések a felnőtt fogyasztókat a nyomon követhetetlen, szabályozatlan illegális értékesítési csatornák felé terelték.
Gazdasági terhek és a fiskális harmonizáció kockázatai
A dohányzással összefüggő betegségek gazdasági hatása az uniós tagállamokban becslések szerint évente 130 milliárd eurót tesz ki közvetlen egészségügyi kiadások és termelékenységkiesés formájában. A közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy a csökkentett kockázatú termékek adóztatásának erőteljes harmonizációja veszélyezteti az államháztartás bevételeit.
Panagiotis Liargovas, a Gazdasági és Tervkutatási Központ (KEPE) elnöke arra figyelmeztetett, hogy a fiskális harmonizációnak figyelembe kell vennie a termékkategóriák közötti különbségeket: „A fiskális harmonizáció és a gazdasági egyenértékűség nem ugyanaz.” Az alternatív termékekre kivetett egységes minimumadók eltántoríthatják a dohányosokat attól, hogy alacsonyabb kockázatú lehetőségekre váltsanak.
Miközben az Európai Bizottság véglegesíti a dohánytermék-irányelvre vonatkozó hivatalos javaslatát, az Európai Parlament és a Tanács előtt az a kihívás áll, hogy egyensúlyt teremtsen a fiatalok védelmét szolgáló intézkedések és a felnőtt dohányosok bizonyítékokon alapuló ártalomcsökkentési stratégiái között.
