A norvég egészségügyi felmérések 45 éves elemzése a dohányfogyasztás generációkon átívelő, jelentős visszaszorulását tárja fel. A tanulmány bemutatja, hogyan változott a dohányzás elkezdése, a napi fogyasztás mértéke és a leszokási szokások az 1950 és 2000 között születettek körében. Az eredményeket a The Lancet Regional Health – Europe folyóiratban tették közzé, éppen akkor, amikor az egészségügyi hatóságok azt mérlegelik, hogy bevezessenek-e országos tüdőrákszűrő programot.
A tüdőrák továbbra is az ötödik leggyakoribb halálok Norvégiában: évente mintegy 2200 ember halálát okozza, és 2022-ben az összes daganatos haláleset 19,3%-áért felelt. Mivel az esetek több mint 90%-a jelenlegi vagy korábbi dohányosoknál fordul elő, a célzott beavatkozások megtervezéséhez az egyszeri prevalenciaadatok helyett az élethosszig tartó dohányterhelés pontos adataira van szükség.
A dohányterhelés négy évtizedének rekonstruálása
A generációs trendek rekonstruálásához a Jacopo Di Silvestre vezette kutatócsoport a Statistics Norway 1978 és 2024 között végzett felméréseinek adatait elemezte. A hiányos adatokat és az alkalmi dohányosokat kizárva a kutatók 78 282, 16 és 79 év közötti válaszadóból álló elemzési mintát vizsgáltak.
A kutatók életkor–időszak–kohorsz (APC) modellt alkalmaztak három különálló tényező elkülönítésére: az életkor előrehaladásával járó hatásokra, az országos szakpolitikák által kiváltott időszakhatásokra, valamint az egyes születési évekre jellemző kohorszhatásokra. A modell a dohányzás elkezdését 8, a leszokást pedig 15 éves kortól követte nyomon.
A dohányzás megkezdésének csúcspontjától a gyorsuló leszokásig
Az adatok szerint az élethosszig tartó napi dohányzás az 1950-ben született norvégok körében érte el a csúcspontját: a férfiaknál 70%, a nőknél 66% volt. A következő generációkban a dohányzás megkezdésének aránya folyamatosan csökkent, bár a nőknél késéssel jelentkezett ez a tendencia. Az 1960 és 1975 között született nők dohányzási aránya meghaladta a férfiakét, majd az 1980-as születési kohorszban kiegyenlítődött, az ezt követő kohorszokban pedig alacsonyabbra esett.
A dohányzás elkezdésének aránya minden kohorszban 19 éves korban tetőzött, az összesített valószínűsége azonban idővel csökkent. Eközben a leszokás aránya gyorsan emelkedett. Az 1965 előtt született kohorszokban a leszokás valószínűsége 40 év alatt mindössze 5%-kal nőtt. Az 1965 után született generációknál a leszokás valószínűsége feleennyi idő alatt 5%-ról 15%-ra emelkedett.
| Mutató | 1950-es születési kohorsz (csúcsérték) | Fiatalabb kohorszok (1980–2000) |
|---|---|---|
| A valaha dohányzók aránya (férfiak) | 70% | Jelentős csökkenő tendencia |
| A valaha dohányzók aránya (nők) | 66% | Jelentős csökkenő tendencia |
| Legmagasabb napi fogyasztás (férfiak) | 15 cigaretta/nap | 10 cigaretta/nap (2000-es kohorsz) |
| Legmagasabb napi fogyasztás (nők) | 12 cigaretta/nap | 7,5 cigaretta/nap (2000-es kohorsz) |
| A leszokás üteme | Lassú (0%-ról 5%-ra 40 év alatt) | Gyors (5%-ról 15%-ra 20 év alatt) |
- További információ: Norvégia betiltja az e-cigaretták és dohánytermékek határokon átnyúló online értékesítését
A szabályozási intézkedések és az alternatív termékek hatásának vizsgálata
A kutatók ezeket a viselkedésbeli változásokat az évtizedek során bevezetett szigorú közegészségügyi intézkedéseknek tulajdonították. A legfontosabb intézkedések közé tartozik az 1975-ös dohánytörvény, az 1988-as tiszta levegőről szóló törvény, a vendéglátóhelyeken 2004-ben bevezetett országos dohányzási tilalom, valamint a 2017-es, egységes csomagolásra vonatkozó előírás.
A tanulmány a snus hatását is megemlíti: ez egy nedves, szájon át használt dohánytermék, amely 2000 után vált népszerűvé Norvégiában. A snusra való áttérés valószínűleg csökkentette a cigarettázás elkezdését, és elősegítette a leszokást az 1980 után született kohorszokban, a kutatók azonban megjegyezték, hogy az közvetlen ok-okozati kapcsolat igazolásához további vizsgálatok szükségesek.
A jövőbeli tüdőrákszűrő programok megalapozása
A részletes viselkedési adatok közvetlen bemeneti adatként szolgálnak majd a betegségszimulációs modellekhez. Hasonló modellezési infrastruktúra támogatta az Egyesült Államok Preventive Services Task Force szervezetének 2021-es tüdőrákszűrési ajánlásait.
Bár a fiatalabb norvégok körében a napi dohányzás ritkává vált, az 1950-es és 1960-as kohorszok tagjainál felhalmozódott jelentős dohányterhelés miatt az idősebb korcsoportokban még évtizedekig magas marad a betegségteher. A pontos kohorszmodellezés lehetővé teszi, hogy a közegészségügyi szakemberek a szűrések során a magas kockázatú személyeket célozzák meg, miközben a megelőző beavatkozások költséghatékonyságát is maximalizálják.
- További információ: Legális az e-cigaretta használata Norvégiában? Útmutató a 2026-os szabályozáshoz
