Wopke Hoekstra, az EU éghajlatért és adóztatásért felelős biztosa elárulta, hogy a közeljövőben felgyorsítanák a hosszú ideje húzódó Dohány jövedékiadó-irányelv (TED) felülvizsgálatát. A hirtelen gyorsításban a holland kormány különösen aktívan támogat, célja pedig magasabb minimális adókulcsok megállapítása, valamint az EU adóztatásának kiterjesztése az alternatív dohány- és nikotintermékekre. Ez azonnali visszautasítást váltott ki a tagállamok körében, amelyek az infláció miatt aggódnak.
Egy közelmúltbeli strasbourgi találkozón Hoekstra jelezte, hogy szándékában áll megkerülni az Európai Bizottság hivatalos 2025-ös munkaprogramját, amely eredetileg háttérbe szorította az adóügyi aktát. A javaslat a blokk egészében mély geopolitikai és gazdasági törésvonalakat hozott felszínre, különösen a vagyonosabb északi országok és az alacsonyabb jövedelmű tagállamok között.
Bár 13 ország aláírta a TED-felülvizsgálatot támogató levelet, mások súlyos gazdasági következményekre figyelmeztetnek. A kormányok részéről ellenállást tanúsító országok, élükön Olaszországgal – Európa legnagyobb nyersdohány-termelőjével – azzal érvelnek, hogy az adóemelés inflációt indít el, és aránytalanul sújtja a fogyasztókat egy amúgy is nehéz gazdasági helyzetben.
| Tagállami álláspont | Országok | Fő gazdasági hatás / álláspont |
|---|---|---|
| Támogat (13) | Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Írország, Spanyolország, Szlovákia, Hollandia, Lettország | Csekély hazai hatás; a vagyonosabb országok már teljesítik a javasolt minimális adókulcsokat. |
| Ellenez (4) | Olaszország, Görögország, Románia, Luxemburg | Magas inflációs kockázat; védi a hazai agrárérdekeket (például az olasz dohánytermesztést). |
| Nem deklarált (10) | Tartalmazza Németország és Franciaország | A hivatalos javaslatra várunk; figyelemmel kísérik a szélesebb gazdasági és kereskedelmi következményeket. |
A javasolt irányelv gazdasági hatása rendkívül egyenlőtlen. Olyan országok, mint Hollandia, Franciaország és Belgium már elérik vagy meghaladják a javasolt minimális adókulcsokat, így nem várhatók hazai áremelések. Ezzel szemben a kevésbé tehetős nemzetek – köztük Lengyelország, a balti államok és Románia – jelentősen kénytelenek emelni az adókat, ami felhajtja a fogyasztói árakat.
Ez az eltérés feszültséget okozott magán az Európai Bizottságon belül is. A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen állítólag szkeptikus az időzítést illetően: attól tart, hogy az infláció felerősítése destabilizálhatja az európai piacokat, és bonyolíthatja az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatokat.
