Az alternatív nikotintermékekre vonatkozó szigorú szabályozás az Európai Unió-szerte akaratlanul is egy 6,6 milliárd eurós felfutó feketepiacot eredményezett – a februári Fraunhofer Intézet kutatása szerint. Mivel az illegális e-cigaretták jelenleg nagyjából az EU piacának 50%-át teszik ki, a szakértők figyelmeztetnek: a korlátozó politika a fogyasztókat a nem szabályozott, potenciálisan mérgező termékek felé tereli, miközben megkerüli a kiskorúak számára kulcsfontosságú életkor-ellenőrzéseket.
A korlátozó gőzölési szabályok ára
A Fraunhofer Intézet legújabb elemzése rávilágít, hogy a szigorú nemzeti gőzölési tilalmak és az illegális kereskedelem robbanásszerű növekedése között közvetlen kapcsolat mutatható ki. Jelenleg 6,6 milliárd euró értékű a „árnyékgazdaság”, amely előrejelzések szerint csaknem megduplázódik, és 2030-ra eléri a 11 milliárd eurót. A növekedés különösen azokban az EU-tagállamokban a legszembetűnőbb, amelyek a legkeményebb szabályozási kereteket vezették be, komoly kérdéseket vetve fel például a macedóniai tiltó jellegű politikák hatékonyságával kapcsolatban.
A magas adóelkerülés miatti jelentős költségvetési veszteségeken túl a fő aggodalom az egészségvédelem. Az Intézet jelentése hangsúlyozza, hogy „a nagy illegális piac felmérhetetlen egészségügyi kockázatokat rejt a fogyasztók számára”. Mivel ezek az illegális e-cigaretták teljes mértékben a szabályozói felügyeleten kívül működnek, gyakran olyan, nem tesztelt és kiszámíthatatlan összetevőket tartalmaznak. Az elemzés figyelmeztet arra, hogy ezek a nem szabályozott összetevők akut mérgezéshez és súlyos, hosszú távú egészségügyi következményekhez vezethetnek.
A kiskorúak védelme és az EU-jog összehangolása
A feketepiac egyik kritikus hibája, hogy teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a fiatalkorúak védelmét. Az illegális árusok rutinszerűen figyelmen kívül hagyják az életkor-ellenőrzési protokollokat, így veszélyesen könnyű a kiskorúak számára a magas nikotintartalmú e-cigarettákhoz jutni.
A válság leküzdésére a Fraunhofer Intézet határozottan javasolja, hogy a széttagolt nemzeti tilalmakat adják fel, és helyette összehangolt európai szabályozási megközelítést alkalmazzanak. Jelenleg az EU-országok egy brüsszeli alap irányelv szerint működnek, ám az egyes országok jelentősen finomhangolják a szabályokat. Például Szlovénia veti ki a legmagasabb adót a gőzölőfolyadékokra, ami hatalmas árkülönbségeket okoz, és ezzel ösztönzi a határokon átnyúló csempészetet.
Az Intézet egységes termékszabványokat, összehangolt adózást és hatékonyabb importellenőrzést kér. Csak egy átlátható, szabályozott piac kialakításával tudja az EU hatékonyan felszámolni a 6,6 milliárd eurós illegális kereskedelmet, és biztonságos feltételeket teremteni a felnőtt fogyasztók számára.
