A holland kormány rendkívül összehangolt, több ágazatot érintő támadást indított a dohányzás ellen, és egészségügyi modelljét a reaktív kezelésről a proaktív megelőzésre állítja át. A 2018-as Nemzeti Megelőzési Megállapodás (NPA) a „Füstmentes Generáció” (Smoke-Free Generation, SFG) társadalmi erejére építve kívánja normalizálni a nikotinfüggőséget kiváltó tényezők társadalmi megítélését, és megvédeni a jövő nemzedékeit.
A változás adatalapú kényszere
A Nature folyóiratban közzétett kutatás szerint a hollandok történetileg nehezen tudták kezelni a dohányipar befolyásos lobbitevékenységét és a dohányzási arányok stagnálását. Az NPA-t egy súlyos közegészségügyi válság kezelésére dolgozták ki: a dohányzás a belföldön évente bekövetkező több mint 20 000 halálesetért felel, a teljes betegségi teher 9,4%-át teszi ki, és a teljes egészségügyi rendszernek évi 2,4 milliárd euróba kerül.
A 2017-es kiinduló adatok jelentős, markáns demográfiai és szociogazdasági különbségeket tártak fel, amelyeket a holland Kormányzati Politikai Tudományos Tanács (WRR) kritikus társadalmi igazságossági kérdésként azonosított. Az alacsonyabb jövedelmű és kevésbé képzett holland állampolgárok átlagosan tizennyolc évvel kevesebb egészségben eltöltött életévet tapasztalnak a tehetősebb csoportokhoz képest. Az NPA ezeket a kiszolgáltatott csoportokat célozza, ahol a dohányzási arányok történetileg a legmagasabbra szöktek.
| Demográfiai csoport | 2017-es kiinduló dohányzási arány | 2040-es nemzeti cél |
|---|---|---|
| Felnőttek (>18) | 23,1% (25,7% az alacsony SES-csoportokban) | < 5,0% |
| Ifjúság (12–16) | 8,0% (17,0% a szakképzés-előkészítő iskolákban) | 0.0% |
| Ifjúság (16–18) | 32,8% (szakképző / felsőfokú szakmai képzésben) | 0.0% |
| Terhes nők | 9,0% (22,0% az alacsony jövedelmű csoportokban) | 0.0% |
I. stratégiai pillér: A dohányzás normalizálásának megszüntetése kemény és lágy intézkedésekkel
Annak érdekében, hogy a dohányt megfosztsák attól a státuszától, hogy „normál” fogyasztási terméknek számít, a holland kormány kettős pályás stratégiát vezetett be: szigorú jogszabályi előírásokat kombinált helyi környezeti változtatásokkal:
- Kemény szabályozási intézkedések: Ide tartozik a 2020-as 1 eurós adóemelés (végső célként 10 eurós csomagár), az egységesített, egyszerű csomagolás bevezetése (Pantone 448 C), valamint az elhelyezési pontoknál (point-of-sale) történő, átfogó kihelyezési/kiállítási tilalmak alkalmazása a szupermarketekben és a kiskereskedelmi üzletekben.
- Lágy környezeti elmozdulások: A helyi önkormányzatokkal és olyan szervezetekkel együttműködve, mint a NOC*NSF, az állam átállítja a játszótereket, az állatsimogatókat és a sportklubokat 100% füstmentes zónákká. A 2025-re vonatkozóan az összes iskolai területre—az általános iskoláktól az egyetemekig—kötelezővé tették a füstmentességet.
II. stratégiai pillér: Elérhető ellátás és az egészségügy átalakítása
Felismerve, hogy a környezeti változásokat elérhető leszokási forrásokkal kell támogatni, Hollandia 2020-ban átalakította egészségbiztosítási rendszerét. A viselkedéstámogatás és a leszokást segítő gyógyszerek ezentúl teljes mértékben mentesek az „önrész” (levonható/kiegészítő díj) alól, így megszűnnek a pénzügyi akadályok azok előtt, akik a leszokás mellett döntenek.
Továbbá az egészségügyi intézmények kötelező, lépcsőzetes átalakításon mennek keresztül. A „Arany, Ezüst és Bronz” státuszrendszer keretében a szenvedélybetegséget kezelő központokat 2020-ra 100% füstmentessé kellett alakítani, és a 2025-re minden kórháznak füstmentes státuszt kell elérnie. A lényeg, hogy az egészségügyi szakembereknek példát kell mutatniuk: a munkavégzés ideje alatt szigorúan füstmentes módon kell eljárniuk.
III. stratégiai pillér: Vállalati felelősség és tőkekivonás
A holland kormány sikeresen úgy pozicionálta a dohányzás-ellenőrzést, mint a magánszektor számára is gazdasági előnyt, olyan adatokra hivatkozva, amelyek szerint a dohányzók évente átlagosan 2,8 betegségnappal többet vesznek igénybe, mint a nem dohányzók. Olyan nagyvállalatok, mint a KPN és az ABN AMRO, aktívan átvették a „Füstmentes Szervezet” (Smoke-Free Organization) standardokat: belső leszokási támogatást biztosítanak, és korlátozzák a vállalati vezetőket abban, hogy a dohányiparban ellentmondásos szerepeket töltsenek be.
Ezt a vállalati összehangolást tükrözi egy nagy volumenű pénzügyi tőkekivonási trend is. Az NPA célja, hogy a 20 legnagyobb holland intézményi befektetőből legalább 16 teljesen kivonja az összes alapot a dohányhoz kapcsolódó részesedésekből, ezzel tovább erősítve a dohányipar módszeres kizárását a holland társadalomból.
Az út 2040-ig: Monitoring és éberség
A Nemzeti Népegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet (RIVM) tölti be az átmenet elsődleges felügyeleti szerepét: éves előrehaladási jelentéseket készít, és átfogó, négyéves mélyelemzéseket is biztosít, hogy a döntéshozók finomhangolni tudják a szabályozást.
Bár az NPA kezdeti bevezetése során az országos dohányzási arányok 2019-ben 21,7%-ról 2020-ban 20,2%-ra csökkentek, 2021-ben a fejlődés kissé megakadt (20,6%-ra emelkedett) a pandémiához kapcsolódó stressz és a hosszan tartó kormányzati átmenet miatt. A közegészségügyi elemzők hangsúlyozzák, hogy a folyamatos politikai éberség és a tartós finanszírozás kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy Hollandia 2040-re sikeresen teljesítse a füstmentes jövő ígéretét.
Hivatkozás:
