Az Európai Unió novemberre halasztotta a dohány- és nikotintermékek jövedéki adójának emeléséről szóló szavazást, ezzel több időt biztosítva Svédországnak, hogy a nemzeti választásokat követően kormányt alakítson. Stockholm az Európai Bizottság azon tervének fő ellenzőjévé vált, amely a hagyományos cigaretták adójának emelését, valamint az újabb alternatívákra – köztük a vape-ekre, hevített dohánytermékekre és nikotinpárnákra – vonatkozó minimumadók bevezetését célozza.
A dohánytermékek adóztatásáról szóló irányelv tervezett módosításai a dohányzással összefüggő betegségek visszaszorítását, valamint annak megakadályozását célozzák, hogy a serdülők függőséget okozó nikotintermékeket kezdjenek használni. Mivel azonban az uniós adóügyi dossziékhoz mind a 27 tagállam egyhangú beleegyezése szükséges, Svédország ellenállása holtpontra juttatta a tárgyalásokat.
Az egyhangúság szabálya és a svéd választási patthelyzet
Az EU Tanácsa eredetileg október 9-én, nem sokkal a svéd parlament összeülése után kívánta megtartani a szavazást. Stockholmban azonban a kormányalakításhoz történelmileg hetekig tartó, pártok közötti egyeztetésekre van szükség. Az uniós diplomaták felismerték, hogy egy leköszönő svéd kormányzat nem rendelkezne a politikailag érzékeny adóügyi dossziék jóváhagyásához szükséges mandátummal.
A jelenleg a tárgyalásokat irányító ír elnökség szóvivője megerősítette, hogy a tisztviselők a novemberi ECOFIN-ülés előtt folytatják a kétoldalú megbeszéléseket. Egy magas rangú uniós diplomata így fogalmazott a tét kapcsán: „Ha Svédország minisztere azt mondja, hogy nincs mandátuma a jogszabály jóváhagyására, akkor vége.”
Az adóemeléssel szembeni ellenállás a teljes svéd politikai spektrumot átfogja. Elisabeth Svantesson svéd pénzügyminiszter egyértelműen kifejtette ezt az álláspontot: „Más országok nem dönthetnek a mi snusunkról.”
A nikotinpárnák adóztatásának eltérései
Az elsődleges konfliktus a fogyasztókra gyakorolt kiskereskedelmi árhatás körül forog. Az Európai Bizottság az egész unióban érvényes minimumkulcsokat kíván bevezetni, Svédország azonban azzal érvel, hogy a megfizethető alternatíváknak köszönhető elsősorban, hogy dohányzási aránya az 1980-as 30 százalékról 2024-re 5 százalékra csökkent.
| Joghatóság / Javaslat | Javasolt / Jelenlegi minimum adókulcs | Piaci hatás |
|---|---|---|
| Az Európai Bizottság tervezete | A kiskereskedelmi ár 25%-a vagy kilogrammonként 71,50 € | Jelentős áremelést kényszerít ki az alternatív nikotintermékek esetében az alacsony adóterhű tagállamokban. |
| Svéd nemzeti adókulcs | Kilogrammonként 18,36 € | Alacsonyan tartja a fogyasztói költségeket, hogy ösztönözze a dohányosokat az éghető dohánytermékek elhagyására. |
Vita a „svéd tapasztalatról”
A szakpolitikai vita újra fellángolta az ártalomcsökkentés európai közegészségügyben betöltött szerepéről szóló diskurzust. A nikotinpárnák támogatói, köztük több iparági elemző és kutató, úgy vélik, hogy az alacsonyabb jövedéki adók arra ösztönzik a cigarettázókat, hogy kevésbé ártalmas alternatívákra váltsanak.
Karl Fagerström dohány- és nikotinkutató megjegyezte, hogy nem ellenzi a nikotinpárnák adóztatását, feltéve, hogy az éghető cigaretták adója magasabb marad. Svédország jelenleg hivatalos uniós mentességgel rendelkezik, amely lehetővé teszi a hagyományos snus értékesítését, amely az unió más országaiban tiltott.
Ezzel szemben a Svéd Közegészségügyi Ügynökség az ország alacsony dohányzási arányát a hosszú távú dohányzásellenőrzési politikáknak tulajdonítja – például a marketingtilalmaknak, a kötelező életkor-ellenőrzésnek és a beltéri dohányzási korlátozásoknak –, nem pedig az orális párnák elterjedésének. Az ügynökség hivatalos közleményében a következőket állította:
„A cigarettahasználat csökkenése már hosszú ideje tart, és a mai napig nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a snus és a nikotinpárnák használatában bekövetkezett közelmúltbeli változások hozzájárultak volna ehhez a csökkenéshez.”
A közegészségügyi érdekképviselők és az Egészségügyi Világszervezet is arra sürgette az európai szabályozókat, hogy ne vegyék át Svédország modelljét, figyelmeztetve arra, hogy az alacsony adóterhű, ízesített párnák a fiatal korosztályokat célozzák. Mivel olyan tagállamok, mint Franciaország, a nikotinpárnák teljes betiltására készülnek, az Európai Bizottság összetett diplomáciai feladattal néz szembe, hogy a pénzügyminiszterek novemberi találkozója előtt konszenzust érjen el.
