Olivér Várhelyi, az Európai Unió egészségügyért felelős biztosa megerősítette, hogy 2026 vége előtt közzéteszik a Dohánytermékekről szóló irányelv felülvizsgált változatát. A bejelentésre azután került sor, hogy az Európai Számvevőszék feltárta: a feketepiaci dohánytermékek évente 13 milliárd euró adóbevétel-kiesést okoznak. Ez tovább élezte a vitát a dohányipari nagyvállalatok ellátásilánc-szabályozásban betöltött szerepéről.
A szabályozás felülvizsgálatára akkor kerül sor, amikor az illegális gyártás Európa-szerte rekordszintet ér el. A közegészségügyi szervezetek szerint a hatékony ellenőrzéshez fel kell számolni azokat a korábbi nyomonkövetési rendszereket, amelyek a dohánygyártókhoz kötődő szolgáltatókra támaszkodnak.
A vape-ek terjedése független piaci felügyeletet tesz szükségessé
A vape-ek terjedése új kihívásokat jelent az uniós jogérvényesítés számára. A hagyományos cigarettákkal ellentétben az e-cigaretták széttagolt kiskereskedelmi hálózatokon, kisboltokon és határokon átnyúló online platformokon keresztül jutnak el a fogyasztókhoz, amelyek ellenőrzése nem egységes. A közegészségügyi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a felügyelet hiánya felgyorsítja a nikotinfogyasztás terjedését a fiatalok körében.
A biztonsági kockázatok még sürgetőbbé teszik a kérdés rendezését. A Birminghami Egyetem kutatása kimutatta, hogy az e-cigaretta aeroszolja olyan mérgező anyagokat tartalmaz, amelyek károsíthatják az immunrendszer fontos sejtjeit, míg a nem szabályozott e-liquid termékek és a hibás akkumulátorok közvetlen veszélyt jelentenek a fogyasztókra.
Hasonló kihívások kezelésére az Egyesült Királyság jövedéki adót vezetett be a vape-termékekre, és október 1-jén központosított nyomonkövetési rendszert indított. A Cartor biztonsági nyomdaipari vállalat és a svájci SICPA által kidolgozott rendszer digitális hitelesítést ötvöz szigorú állami felügyelettel. A francia CNCT dohányzásellenes szervezet a brit rendszert hatékony brüsszeli mintának nevezte, hangsúlyozva, hogy a független nyomonkövetés közvetlenül illeszkedik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) protokolljaihoz.
| Jellemző | Az EU korábbi dohánytermék-nyomonkövetési rendszere | Az Egyesült Királyság új vape-szabályozási keretrendszere |
|---|---|---|
| A termékek köre | Éghető dohánytermékek | Vape-eszközök és e-liquidek |
| Irányítási modell | Decentralizált adattárak iparági kapcsolatokkal | Központosított állami felügyelet (HMRC) |
| Az iparágtól való függetlenség | A korábbi szolgáltatói kapcsolatok miatt bírálták | Független biztonságtechnikai konzorcium |
Az ellenőrzések feltárják a korábbi nyomonkövetési rendszerek hiányosságait
Az Európai Számvevőszék szeptemberi jelentése arra a következtetésre jutott, hogy az EU csempészet elleni fellépése továbbra is széttagolt, és hiányos adatok hátráltatják. A jelentés azonban nem értékelte az EU 2019-ben bevezetett nyomonkövetési platformját, amely az illegális kereskedelem elleni műveletek során nem bizonyult hasznosnak a rendőrség és a vámhatóságok számára.
A Bathi Egyetem Dohányzásellenőrzési Kutatócsoportjának kutatói részletesen dokumentálták a dohánygyártók és a jóváhagyott nyomonkövetési szolgáltatók közötti korábbi kapcsolatokat. Jó példa erre a Dentsu Tracking, amely korábban felvásárolta a Blue Infinityt – azt a céget, amely részt vett a Philip Morris International (PMI) által létrehozott Codentify nyomonkövetési rendszer fejlesztésében. A Dentsu által felvett Jan Hoffmann, az EU korábbi egészségügyi tisztviselője miatt az Európai Parlament még nagyobb figyelmet fordított a forgóajtó-jelenségre.
Piacbefolyásolás és nemzetközi példák
A közelmúlt kereskedelmi folyamatai jól mutatják, miért van szükségük a végrehajtó hatóságoknak független adatokra. Egy belgiumi vizsgálat kimutatta, hogy a luxemburgi cigarettaellátás 87%-át az ország határain kívül fogyasztják el. A kritikusok szerint ez a dohánygyártók tudatos túlkínálatának eredménye az alacsony adókulcsú piacokon, amely a párhuzamos, határokon átnyúló kereskedelem ösztönzését szolgálja, és gyengíti a szomszédos Franciaország és Belgium dohányadó-politikáját.
Ez a jelenség az 1990-es évek kanadai eseményeit idézi. A kiterjedt csempészet miatt a kormánynak jelentősen csökkentenie kellett a dohánytermékek adóját, a későbbi vizsgálatok azonban feltárták az iparág közvetlen közreműködését. 2010-ben a vezető dohányipari vállalatok kanadai leányvállalatai bűnösnek vallották magukat csempészáruval kapcsolatos bűncselekményekben, és 550 millió dollár bírságot és kártérítést fizettek.
Hasonló viták Dél-Amerikában is felmerültek. A brazil piauí magazin októberi vizsgálata nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján arról számolt be, hogy a Dentsu képviselői egy korábbi adóhivatali tisztviselőn keresztül próbáltak bizalmas szabályozási adatokhoz jutni, hogy elnyerjék az állami nyomonkövetési szerződéseket.
A Dohánytermékekről szóló irányelv 2026-os felülvizsgálatának közeledtével az európai törvényhozók előtt egyértelmű döntések állnak: ki kell zárni a dohányipari vállalatokat saját ellátási láncaik ellenőrzéséből, független digitális nyomonkövetést kell előírni, és az új nikotintermékeket egységes szabályozás alá kell vonni.
